A város szívében,
a Duna partján

A mai bazilika helyén a 18. században Heccszínház (Hetz-Theater) állt, mely állatviadaloknak adott helyet. Az akkoriban kialakult új városrész, a Lipótváros egyik gazdag polgára, Zitterbarth János hamarosan kis, ideiglenes templomot építtetett ide. 1817-ben mintegy ezer hívővel megalakult a lipótvárosi plébánia, és ezzel felmerült az igény arra, hogy Lipótvárosnak saját, komoly plébániatemploma legyen.

A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte.[3] 1947–48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását.[4] 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek, a Budai Várnegyed részeként

Budapest egyik legrégebbi temploma közvetlenül a Március 15. téren áll. Falai római, középkori, török kori és barokk emlékeket őriznek, különleges belső tere és Duna-parti környezete pedig már egy rövid séta során is maradandó élményt ad.

Budapest legnagyobb és legismertebb történelmi vásárcsarnoka 1897 óta várja a látogatókat. Látványos acélszerkezete, színes Zsolnay tetőcserepei, magyar ízei és ajándékai miatt tökéletes hely a város hangulatának felfedezésére.

A Duna fölé magasodó Budavári Palota Budapest világörökségi panorámájának egyik jelképe. Az egykori királyi rezidencia ma múzeumoknak ad otthont, teraszairól pedig lenyűgöző kilátás nyílik a folyóra és Pest belvárosára.

A Duna-parton álló neogótikus Országház Budapest egyik legismertebb épülete és a magyar törvényhozás otthona. Monumentális homlokzata, díszes belső terei és az itt őrzött Szent Korona miatt a város egyik kihagyhatatlan látnivalója.